2026. augusztus 2-án alkalmazandóvá válnak az EU MI-rendeletének (AI Act) átláthatósági előírásai (50. cikk). Ha a július más prioritásokkal telt, az alábbi ellenőrzőlista segít augusztusban káosz nélkül lezárni a témát. Tíz pont. Mindegyikhez rövid magyarázat: mire való, és hogyan ellenőrizhető, hogy készen van. Pipálják ki sorban.
1. A vállalati AI-rendszerek nyilvántartása
Mire való: nem lehet biztosítani olyan rendszerek megfelelőségét, amelyek létezéséről nem tudnak. A nyilvántartás az alap, és egyben az első dolog, amire egy auditor vagy egy nagyvállalati ügyfél rákérdez.
Hogyan ellenőrizhető: létezik egyetlen dokumentum (egy táblázat is elég) az összes AI-eszköz és -rendszer listájával: név, szállító, részleg, felhasználási cél, eljut-e az eredmény az ügyfelekhez, történik-e személyesadat-kezelés. Egy kijelölt személy minden új bevezetésnél frissíti.
2. Minden rendszer kockázati besorolása
Mire való: az EU MI-rendelete kategóriánként eltérő kötelezettségeket ír elő: tiltott gyakorlatok, magas kockázat (III. melléklet, kötelezettségek 2027. december 2-től a Digital Omnibus után), korlátozott kockázat (50. cikk, 2026. augusztus 2-től), minimális kockázat (további kötelezettségek nélkül).
Hogyan ellenőrizhető: a nyilvántartás minden tételéhez kategória tartozik, rövid indoklással. A „nem tudom” tételeket egyeztették, házon belül vagy tanácsadóval.
3. A tiltott gyakorlatok hiányának ellenőrzése
Mire való: a tilalmak (többek között a tudatküszöb alatti manipuláció, a social scoring, az érzelemfelismerés a munkahelyen) már 2025 februárja óta hatályosak, és a legmagasabb bírságokkal fenyegetnek: akár 35 millió EUR vagy az árbevétel 7%-a.
Hogyan ellenőrizhető: a nyilvántartás átvizsgálása a tiltott gyakorlatok listája alapján írásos feljegyzéssel zárult: „nem azonosítottunk ilyet”, vagy terv készült az azonnali kivezetésre.
4. A chatbotok és voicebotok jelölése
Mire való: a felhasználónak tudnia kell, hogy AI-jal beszélget. Ez az 50. cikk magja.
Hogyan ellenőrizhető: lépjenek be a saját oldalukra ügyfélként. Látható-e a bottal folytatott beszélgetés megkezdése előtt egy világos közlés, például „AI-asszisztenssel beszélget”? Látható-e telefonon? Működik-e az oldal minden nyelvi változatában?
5. Az AI által generált tartalmak jelölése
Mire való: az AI által generált vagy lényegesen módosított tartalmak, különösen a közzétettek, jól olvasható megjegyzést igényelnek; a deepfake-ek mindig egyértelmű közlést.
Hogyan ellenőrizhető: létezik vállalati szabály (milyen küszöbtől jelölünk, milyen formulával, hová helyezzük), és következetesen alkalmazzák a blogon, a közösségi médiában és a grafikai anyagokban. Az utolsó öt publikáció véletlenszerű mintája átmegy a teszten.
6. Terv a technikai jelölésre (vízjelezés)
Mire való: az 50. cikk (2) bekezdése az AI-tartalmak géppel olvasható formátumú jelölését írja elő. Az új generatív rendszerekre 2026. augusztus 2-től vonatkozik; a korábban piacra került rendszereknek 2026. december 2-ig tartó átmeneti időszak jár, vagyis csak négy hónappal több.
Hogyan ellenőrizhető: tudják, hogy az eszközeik közül melyik támogatja a technikai jelölést (metaadatok, fejlécek, vízjel), a többihez pedig van betervezett megoldási út vagy határidős kérdés a szállító felé.
7. Az AI-eszközök szállítóival kötött szerződések frissítése
Mire való: a felelősség megoszlik a rendszer szállítója és az azt alkalmazó szervezet között. Szerződéses rendelkezések nélkül nehéz kikényszeríteni a szállítótól például a jelölés támogatását vagy a modellváltozásokról szóló tájékoztatást.
Hogyan ellenőrizhető: a nyilvántartás legfontosabb eszközeinél átnézték a szerződéseket és a felhasználási feltételeket az EU MI-rendeletének való megfelelés szempontjából, és feljegyezték a hiányosságokat. Az új szerződések tartalmaznak a rendeletnek való megfelelésre vonatkozó záradékokat.
8. Belső AI-használati szabályzat
Mire való: a munkatársak attól függetlenül használnak AI-t, hogy a cég szabályozta-e. Jobb, ha világos szabályok szerint teszik: mi megengedett, milyen adatokat nem szabad az eszközökbe bemásolni, mikor kell jelölni a tartalmakat, ki hagyja jóvá az új eszközöket.
Hogyan ellenőrizhető: a szabályzat létezik, rövid (2–4 oldal többet ér, mint 40), mindenkivel közölték, és van gazdája, aki felel a frissítésekért.
9. A csapat képzése (AI literacy)
Mire való: a rendelet megköveteli a szervezetektől, hogy az ezekkel a rendszerekkel dolgozó személyek megfelelő szintű AI-kompetenciával rendelkezzenek. A kötelezettségen túl pedig ez a hibakockázat csökkentésének legolcsóbb módja.
Hogyan ellenőrizhető: legalább egy képzés megtörtént (lehet egyórás, belső is), amely kiterjedt az AI-szabályzat elveire, a jelölési kötelezettségekre és a tipikus kockázatokra. Maradt utána jelenléti ív vagy visszaigazolás: ez a kellő gondosság dokumentációjának része.
10. Dokumentáció és időszakos felülvizsgálat
Mire való: a megfelelőség folyamat, nem egyszeri projekt. Ha egy hatóság, ügyfél vagy partner kérdez, a dokumentáció mutatja meg, hogy szisztematikusan jártak el.
Hogyan ellenőrizhető: a fenti pontok mindegyikének van írásos nyoma (nyilvántartás, feljegyzések, szabályzat, képzési visszaigazolások), a naptárban pedig szerepel a felülvizsgálat időpontja: észszerűen negyedévente, és mindig új AI-eszköz bevezetésekor. A felülvizsgálatban figyelembe veszik a közelgő határidőket is: 2026. december 2. (vízjelezés) és 2027. december 2. (a III. melléklet szerinti magas kockázatú rendszerek).
Mennyit végeznek el ebből saját erőből?
Őszintén: az 1., 4., 8. és 9. pontot a legtöbb kkv egy-két hét alatt saját erőből le tudja zárni. A kockázati besorolás (2–3. pont), a szerződések átvizsgálása (7. pont) és a technikai jelölés (6. pont) gyakrabban igényli olyasvalaki támogatását, aki ezt már sokszor megcsinálta, és tudja, hol vannak a tipikus buktatók.
Az ESKOM AI tanácsadási és bevezetési szolgáltatásokat nyújt az AI-megfelelőség területén: a leltározástól és a besorolástól a jelölések és szabályzatok megtervezésén át a csapatok képzéséig. Saját eszközöket is fejlesztünk, többek között adatanonimizálásra és a jogszabályi változások monitorozására. Ezeket a követelményeket először saját magunknál, az eskom.ai oldalon vezettük be, tehát gyakorlatról beszélünk, nem diákról.
GYIK
Tényleg lezárható ez augusztusban?
Egy tipikus, korlátozott számú AI-eszközt használó kkv esetében: igen. A reális ráfordítás tucatnyi munkaóra 3–4 hétre elosztva, feltéve, hogy egy személy koordinálja a témát. A magas kockázatú kategóriához közeli rendszerekkel dolgozó cégek számoljanak további elemzési idővel.
Melyik ponttal kezdjük, ha csak egyre van időnk?
A 4. ponttal, vagyis a chatbot jelölésével. Ez az 50. cikk nyilvánosan leginkább látható kötelezettsége, és a hiányát a legkönnyebb kimutatni. Rögtön utána az 1. ponttal, mert nyilvántartás nélkül a lista többi része a levegőben lóg.
Mi csak kész eszközök felhasználói vagyunk — ránk is vonatkozik az ellenőrzőlista?
Igen. A pontok többsége (nyilvántartás, besorolás, jelölések, szabályzat, képzések) éppen az AI-t alkalmazó szervezetekre vonatkozik, nem csak a fejlesztőire. A terjedelem egyszerűen kisebb, mint a rendszer szállítójánál.
Zárja le a listát velünk
Ha szívesebben megy végig ezen az ellenőrzőlistán olyasvalakivel, aki ezt már sokszor megcsinálta, foglaljon ingyenes megfelelési konzultációt az eskom.ai/pl/kontakt oldalon található űrlapon keresztül. Egy óra alatt megállapítjuk, mely pontok vannak már lezárva, és melyek igényelnek intézkedést.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az EU MI-rendeletének való megfeleléssel kapcsolatos döntések meghozatala előtt konzultáljon jogásszal.